Módszertan

A mandátumkalkulátor a feltételezett szavazatarány függvényében tesz becslést a pártok 2018-as mandátumarányára.
A modell a következő felvetéseken alapszik:
Így tehát a képlet, amellyel a modell dolgozik: adott párt esetében becsült szavazatarány az adott EVK-ban = jelenlegi országos feltételezett szavazatarány / 2014-es országos szavazatarány * 2014-es EVK-eredmény * regionális korrekciós együttható. Példa: a Jobbik 2014-ben 20,7%-kot kapott országosan. Ha azt feltételezzük, hogy most ezt az eredményt 10%-kal felülmúlja (tehát 22,77%-ot fog elérni országosan), akkor a modell szerint a Veszprém megye 1-es EVK-jában 2014-ben elért 16,5 százalékát is arányosan fogja meghaladni (18,15 százalék), és ezt szorozzuk be a regionális korrekciós szorzószámmal – ami a Jobbik és a Közép-Dunántúli régió esetében 1,01 –, így 18,68 százalék jön ki végső becslésnek. (Ez a szám a normálás miatt még minimálisan változhat).
A mandátumkiosztás döntő részben az EVK-eredményeken múlik, az pedig jelen pillanatban egyértelműnek tűnik, hogy csak a Fidesznek, MSZP-nek (és szövetségeseinek), és Jobbiknak van esélye egyéni győzelemre, így a modell mindaddig jól tükrözi a várható mandátumeloszlást, ameddig ezek a pártok dominálják a feltételezett szavazateloszlást. A parlamentbe be sem jutó alakulatok pedig érdemben alig tudják befolyásolni a mandátumkiosztást - a baloldal veszíthet voksokat, ha felaprózódik, ám ezt is tudja kezelni a modell: nem kell 100 százaléknak lennie a négy listára jutó szavazatok összességének, 95-98 százalékkal is életszerűen működik.
Olyan konstrukció is létezik, hogy a baloldali pártok egy része önálló listát állít, de az EVK-kban visszalépnek egymás javára (koordinált indulás, az Együtt például ezt kívánja tenni), ehhez viszont 27 EVK-ban saját jelöltet kell állítani (a többi baloldali párttal szemben is). Ez a modelltől a következő eltérést jelentheti: 27 EVK-ban felaprozódik a baloldal, várhatóan ezekben a körzetekben a Fidesz győzteskompenzációja még nagyobb lesz; kérdés, hogy a külön listát állító szervezetek szavazó milyen mértékben hajlandóak átszavazni a másik párt(szövetség) jelöltjére; ám ezeknél jelentősebb veszteség lehet, ha a külön listát állító párt(ok) nem jut(nak) be a parlamentbe. Noha a DK és az MSZP között heves üzengetések zajlanak, mégis azt gondolom, hogy közös listát fognak állítani, ezt várja tőlük a törzsközönségük és esetükben a szavazat- és mandátumoptimalizálás is ezt diktálja.
Végül, elméletileg arra is van lehetőség, hogy teljesen külön induljanak a baloldali pártok, noha mandátumtechnikailag ez számukra a legrosszabb megoldás. Ebben az esetben felesleges mandátumbecslést végezni, így (Angyalföld kivételével) aligha nyernének EVK-t.
Összességében tehát a modell közös listával és közös egyéni jelöltekkel kalkulál a baloldal esetében – ha külön listán, de koordinált egyéni jelöltekkel indulnának, az mandátumveszteséget okozhat a választási mechanizmuson keresztül, ugyanakkor természetesen azt nem tudhatjuk (így a modell sem veszi figyelembe), hogy ennek milyen politikai hatásai, és így milyen népszerűségbeli vonzatai lennének. A modell tehát számos dolgot nem tud figyelembe venni, ezért is tekinthető ez becslésnek, és nem jóslásnak.
Ami még jelentősen módosíthatja a modell által kalkulált helyi szavazati arányokat, az a jelöltek személye, és az ő személyüknek szóló szavazatok (a jelöltek személye még nem is ismert a legtöbb helyen).